Nógrádi Gábor: Segítség, Ember!

Nyúl

Ez igaz? Már megint húsvét lesz? Ugye, nem?
Mért kell minden évben húsvétot tartani? Mért nem lehet csak minden második vagy harmadik évben? Vagy még ritkábban! Mondjuk, soha!
Már előre félek. A húsvét feketével van a nyuszik naptárába felírva.
Még hogy: "Nyuszi ül a fűben, fűben szundikálva..."! Ül a fenét! El akar bújni a sok elkényeztetett kölyök elől, akik már márciusban azért rágják a mami meg a papi fülét, hogy nekik nyuszikát vegyenek húsvétra!
Nagy ötlet! A csokinyuszi nem elég?
Mert mit csinál a bugyuta gyerek az ő kis tapsifülesével? Gondozza? Ellátja? Nevelgeti? Persze! Mint a pattanásait! Nekimegy, mint borjú az anyjának!
Én megmondom, mit csinálnak velünk a gyerekek! Nyomorgatnak! Én is hiába makogom a gazdámnak, Bécikének, hogy: "Öreg! Térj magadhoz! Ne gyömöszölj! Nem én vagyok Zsuzsika a szomszédból!" Ő csak fogdos, meg puszilgat, meg cipel magával, mint a táskáját meg a nátháját.
Aztán azt hiszi, hogy ha berak egy papírdobozba, a papundeklihez verdesem a füleimet az örömtől. Még csodálkozik az a lágytojásagyú, hogy néhány nap múlva olyan büdös leszek, mint ő, ha rájön a vízundor. Ha már valaki nyulat vesz annak a félkegyelmű utódának, nem vehetne hozzá egy kis műanyag aljú ketrecet, amit minden nap ki lehet tisztítani? Az ember is kiköltözött a barlangból a lakótelepre, hogy ne kelljen a mocsokba feküdni. Mért gondolják, hogy én eldobom magam a boldogságtól, mert a saját vizeletemben heverészhetek? Én is félek a betegségektől. Én is jobban szeretek bolha és tetű helyett káposztát kapni húsvétra, ha már nem tudom az emberiséget lebeszélni erről az ünnepről.
És ha már az evésről van szó!
Aki az ebéd maradékát megeszi, picinyeim, az nem én vagyok, hanem a nagymama! Hoppá! Most újat mondtam, ugye? Nekem káposzta kell, meg saláta, sárgarépa, fehérrépa, gyümölcs vagy fű és lóhere, ha már az a megtiszteltetés ért, hogy én lettem a húsvéti nyuszi. Egy kis búza, kukorica vagy zab sem árt. Persze megdarálva! Ezzel nem fogom kienni a családot a vagyonából.
És persze a legfontosabb: a tiszta ivóvíz. Amit szívből ajánlok húsvét hétfőjén pálinka helyett minden Vedelő Vendelnek. Azzal aztán tényleg koccinthatnak, hogy: egészségünkre!
Végül be kell vallanom, a legnagyobb gondunk nem is a gyömöszölés meg a nem nekünk való hamihami, hanem a kérdés, hogy mit csinálnak velünk húsvét után. Mert ha az ünnepnek vége, mi mehetünk az utcára vagy a tálba! És ezt nevezik ők humanizmusnak. Hát mikor rántottunk mi ki ebédre emberpopsit nyulamizmusból?
Javaslom az ENSZ-nek és a felsőbb hatalmaknak, hogy ezennel hivatalosan töröljék a húsvéti ünnepet a naptárból. Ha pedig ez lehetetlen, akkor nyuszi helyett vegyenek húsvétra a gyerekeknek kistestvért. Igen, igen! Azt is nagyon jól lehet gyömöszölni, annak nem kell ketrec, és egy idő után még az ebédmaradékot is megeszi a nagymama elől!