Nógrádi Gábor: Marci öröksége

22. fejezet

Éjféli földmunka a temetőben * A Mami optimizmusának titka * Hogyan lesz egy köpcös német férfiből csinos olasz nő?

Ha lehet választani az éjféli sírbontás, és a másnapi nyelvtandolgozatra való, szintén éjjeli felkészülés között, a legtöbb ember a második lehetőséget választaná. (Persze nem mindenki.)
Éjfélkor egy temetőben, zseblámpa fényénél kiásni egy sírt, szórakozásnak nem túl kellemes, de horrorfilmnek elmegy. Ebben a munkában az egyik legnehezebb feladat, ásót szerezni este tízkor. Rózsi számára azonban nem létezett lehetetlen. Elment egy bevásárlóközpontba, és vett két ásót a raktárból, miután feltörte. Kettőt, hátha az egyik elreped. Az ember legyen előrelátó, ha nem lát előre semmit.
A temetőbe könnyen bejutott. Csak át kellett másznia a három méteres falon, össze kellett karcoltatnia a bőrét a fal tetején a szögesdróttal, és be kellett ugrania a sötétben a sírkövek közé.
Ilyen az élet! Aki nyugalmat akar, menjen csillagásznak, vagy éjszakai portásnak egy szeméttelepre.
Rózsi a sötétben is hamar megtalálta Szálem sírját.
Még szerencse, hogy nem borította be az egész sírt a feliratos fekete kő. Azt csak a Terminátor tudta volna felemelni, ha nem megy el Kaliforniába kormányzónak. A kicsi, négyszögletes kőlapot a Háfiz-idézettel, Rózsi is arrébb tudta mozdítani.
"Munkának kicsit megerőltető, de fogyókúrának megteszi" - gondolta, miközben a sír szövege felvillant a holdfényben.
"Szálem Bedzsavi 1969-2006 "Majd, hogyha eltemettek, nyisd fel sírom s tekintsd meg: / Látod bensőm tüzétől füstölni szemfedőmet." Háfiz"
"No, most meglátom, füstöl-e a szemfedő - gondolta az asszony. - Remélem, nem, mert tuti, hogy rögtön infarktust kapok. Az álmoskönyvek szerint a cigarettázó halott rosszat jelent."
Rózsi kénytelen volt humorizálni, hogy a szorongását csökkentse. Nem mondhatni, hogy félt, de jobban kedvelte, ha egy hulla még meleg, és nem éppen az egyéves születésnapját ünnepli másfél méterrel a fű alatt.
*
Boriszt nem nagyon izgatta a határidő, amit az ismeretlen asszonytól kapott a csülkös babgulyás mellé, s amely szerint a városból el kell tűnnie éjfélig, ha nem akar örökbérletet váltani a hullaházba. Az orosz nemhogy egy nőtől, de egy különlegesen kiképzett kommandótól sem ijedt volna meg. Több ilyen osztagot is átküldött már a Örök Vadászmezőkre, ahogy az indiánok a mennyországot nevezik.
Rövid töprengés után, amit a szobájában fogpiszkálással és gyerekrajzfilmek nézésével töltött, Borisz kitalálta, hogy az ismeretlen hölgy csak a Bébicsősz lehet.
Miért?
Egy gyereket véd. Illik a nevéhez.
A Bébicsőszről nem tudunk semmit. Lehet akár nő is.
Abszolút profi volt az a nő az asztalnál. Sem átlagos nyomozó, sem kém, sem titkosszolgálati ügynök nem beszél ennyire félelem nélkül egy könyörtelen bérgyilkossal. (Mármint vele, Borisszal.)
És csak egy szuper képességű profi lehet olyan nagyvonalú, hogy elengedje őt. Az orosz még abban is kételkedett, hogy ott, az éttermi asztalnál, a Bébicsősz kezében a kézitáska alatt pisztoly volt. Nem volt ott semmi. Mert egy igazi profi tudja: nem kell pisztolyt szegeznie arra, akit sakkban tart. Elég, ha a másik azt hiszi, hogy fegyver van nála.
Mikor mindezt végiggondolta, és bizonyos lett benne, hogy nem téved, üzenetet küldött a megbízóinak.
"A fiú testőre a Bébicsősz. Holnap halott lesz."

*

Rózsinak majdnem egy órára volt szüksége, hogy ásójával elérje a koporsót. Kemény munka volt, de a folyamatosan ásó asszony alig izzadt meg. Egy rendőrt, akár nő, akár férfi, kemény fizikai kiképzésnek vetnek alá, hogy zsaru lehessen. Egy bérgyilkos pedig minden nap erősítő edzéseket végez, hogy formában maradjon. Néha az áldozatát el is kell cipelnie ide-oda, miután késsel vagy pisztollyal kivonta a forgalomból. Úgyhogy bérgyilkosnak lenni nem könnyű fizikai munka. Aki ezt nem tudja vállalni, menjen inkább tojásfestőnek Szentendrére vagy hímző asszonynak Kalocsára.
Rózsi fél óra alatt megtisztította a földtől a koporsót. Aztán kiásott mellette egy kis gödröt, hogy a résbe állva fel tudja emelni a fedelet.
A koporsó teteje azonban le volt csavarozva.
Ez meghökkentette Rózsit. A koporsókat általában leszögezik. Azt sem mindig. Mit kellett ennyire elrejteni? Az összeégett holttestet?
A mindenre felkészült profit persze néhány csavar nem állította meg. Övére erősített kis szerszámkészletéből pillanatok alatt elővarázsolta az elemmel működő apró elektromos csavarhúzót, és tíz perc múlva minden csavar a zsebében volt.
Most már csak a koporsó fedelének a felemelése volt hátra.

*
A Mérnök elolvasta az üzenetet és a többiekre nézett.
- "A fiú testőre a Bébicsősz?" Ezt nem értem. Egy bérgyilkos, akit azzal bíztunk meg, hogy tegye el láb alól a gyereket, nemhogy nem hajtja végre a megbízatását, de testőrként védi? Valami itt nem kerek.
- Bébicsősznek hívják - mondta Abir. - Úgy látszik, nem véletlenül.
- Nem hiszem, hogy a Bébicsősz beáll testőrnek ingyen - morogta Muslimah. - Borisz most is téved! Ha ez a nő egyáltalán testőr, és nem maga az anya, akkor sem lehet a Bébicsősz.
- De ha mégis ő a testőr, és valóban annyira jó, ahogy mondtátok - szólalt meg az általában szótlan Husszein -, akkor Borisznak igen kevés esélye van a túlélésre.
- Legyen meg Allah akarata! - mondta a Mérnök. - Ha Borisz elszúrja a dolgot, és a Bébicsősz meg a gyerek életben marad, akkor ő lesz a hulla, és nem kell kifizetni. Ha pedig sikerül az akciója, akkor jól döntöttünk, és miénk a győzelem, meg a pénz.
*
Papi megint köhintett egyet és morgott a hintaszékében.
Ezt leginkább olyankor szokta csinálni, ha valami nagyon izgatja, és szeretne beszélni róla.
- Mi baj van már megint Papikám? - kérdezte Mami, és letette a múlt heti képes magazint, amit Veronika előző este kidobott, és így felkerülhetett az Emléksejtbe. - Látom, valami gyötör.
- Téged nem gyötör, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége?
- De gyötör - mondta Mami -, csak nem gyötrődöm folyton.
- Jó neked - morgott Papi. - Én már aludni sem tudok az izgalomtól.
- Papi, Papi, elfelejted, hogy nekünk nem kell aludni. Mi itt az Emléksejtben már örökre fent vagyunk. Nyugodj meg, és bízzál abban, hogy minden jóra fordul.
- Sose értettem, honnan van benned ez az örök reménykedés. Ez a bizalom a jövőben, meg ilyesmi.
- Pedig egyszerű a dolog, Papikám. Nő vagyok. Az asszonyok gyermeket szülnek, tehát életet hoznak a világra. És ez remény, meg a jövőbe vetett hit nélkül nem megy.
- Jó neked! - morgott és köhintett Papi.
- Hidd el, neked is jó - mondta Mami -, csak nem tudod.
*
A lomha, pocakos német Günther Günther kifizette a hotelszámláját, és a Range Rover kigördült a parkolóból. Néhány óra múlva egy vörösesszőke hajú, magas, csinos hölgy, bizonyos Clara Bellucci kért szobát az egyik Budapest melletti Motel recepciós pultjánál. Az éjszakai portás legkedvesebb mosolyával adta át a szobakulcsot a signorinának.
Valószínűleg a férfiak szemében egy speciális fotócella található. Ha a fotócella elé egy szép hölgy kerül, a férfi szája a füléig húzódik. Ha kevésbé szép hölgyet észlel a fotócella, ugyanaz a száj lekonyul. A Tudományos Akadémia évek óta kutatja a jelenség okát. A Kísérleti Fizikatudományi Intézet Gárdája (rövidítve: KIFING) eddig csak annyit tudott megállapítani, hogy a fotócella sötétben nem működik. Azaz: sötétben minden tehén fekete. Ezt egyébként már a tudósok nélkül is tudtuk.
Ami igaz, igaz: ritkán lát az ember ilyen kosárlabdázó méretű, mégis feltűnően csinos hölgyet. Bár felbukkanhat, ha ügyesen maszkírozza magát egy majd' két méteres orosz bérgyilkos.
*

Mielőtt a halványan derengő hajnali fényben madame Rosa Moldovan felnyitotta volna a koporsót, vett egy mély lélegzetet. Mert akármilyen profi az ember, mindig fel kell készülnie a váratlan meglepetésekre. Például, hogy a koporsóban bomba van, és aki óvatlanul kinyitja, az a levegőbe repül. Vagy az ember valami szörnyűségeset lát, mondjuk, a férgek nassolnak, ami még egy tapasztalt hullagyártónak is felkavarja a gyomrát. (Bár tény: az ilyesmi egy tizenegy éves gyerek számára nem akkora gond heti hét horrorfilm és thriller után.)
Rózsi tehát lassan, óvatosan felemelte a koporsó tetejét.